IGAZAM VAN – AZ OREGÁNO TANÍTÁSA
A szakrális női utam révén kerültem mélyebb kapcsolatba a növényi esszenciákkal. Minden spirituális kapunak volt egy saját esszenciája, mely gyengéden, de mégis nagyon intenzíven támogatta az adott kapuhoz kapcsolódó lelki folyamatok mélyítését, a tudatalattiból elinduló tartalmak feloldását.
Ahogy haladtunk a belső utunkon, úgy kezdtek el egyre mélyebben is foglalkoztatni az esszenciák. Elkezdtem megfigyelni, hogy melyik milyen érzéseket vált ki belőlem. Mely illatok azok, amelyekhez mélységes vonzódást érzek és mely illatok azok, amelyek nagyon taszítanak. A finom illatokkal nagyon könnyű volt dolgozni, hisz azok általában valami olyan kellemes minőséget hoztak be az életembe, amelyre nagyon vágytam.
Néhány hónapja azonban hoztam egy döntést, hogy elkezdek azzal az esszenciával is dolgozni, amely a legjobban taszít. Ez pedig az oregáno. Az oregánót, mint fűszert nagyon szeretem, de a belőle nyert esszencia annyira tömény, hogy minden alkalommal elfacsarodik az orrom, amikor beleszippantok az illatába.
Van egy szuper könyvem, ami nagyon szépen leírja, hogy mely növényi esszencia milyen lelki folyamatokat erősít fel és amit az oregánóról olvastam, az nagyon nem tetszett. Többször is újra és újra el kellett olvasnom a leírást, mert annyira erősen ellenkeztem az ott olvasottakkal szemben, hogy semennyire se tudtam elképzelni, hogy igaz lenne rám a leírás.
Az oregánó esszenciára azoknak van különösen szüksége, akikben nagyon erős az „Igazam van” meggyőződés. Az ilyen emberek annyira mélyen és erősen kötődnek a saját véleményükhöz és hitrendszereikhez, hogy nem képesek más nézőpontok befogadására. Ráadásul, nem elég, hogy rendíthetetlenül hisznek a saját álláspontjukban, szinte küldetésüknek tartják, hogy mindenki mást is meggyőzzenek a saját igazukról, mert azt is képtelenek elviselni, hogy más embereknek lehet az övükétől eltérő véleménye.
Nos, hát, amikor ezt elolvastam, rögtön ellenkezni kezdtem. Már hogyne lennék nyitott és befogadó? Hisz annyi minden iránt érdeklődöm, folyamatosan keresem az újdonságokat, újabb és újabb módszerekkel kísérletezem, állandóan vizsgálom és fejlesztem önmagam.
Ahogy azonban elkezdtem napi rendszerességgel használni az oregánó esszenciát, újra és újra szembesülnöm kellett azzal, hogy mennyire nem láttam rá erre a működési módomra. Újra és újra azon kaptam magam, hogy olyan mélységes meggyőződéssel hiszek a saját igazamban, hogy esélyt sem adok egy másik nézőpontra. Azt is észre kellett vennem, hogy amikor ellentétes nézetbe vagy véleménybe ütközöm, akkor olyan erőteljesen képviselem a saját álláspontom, hogy semennyire se vagyok képes legalább egy kicsit belehelyezkedni a másik ember nézőpontjába, vagy akár érzelmi állapotába. Mivel meg vagyok győződve a saját igazamról, ezért kötelességemnek érzem a másik felet is „megtéríteni” és ha ezzel nem járok sikerrel, akkor sokszor némi megvetéssel párosuló sajnálattal veszem tudomásul, hogy a másik ember reménytelen és menthetetlen eset.
Hát elég kemény ezzel szembesülni. De az oregánó kíméletlenül teszi elém a képet, amit eddig nem voltam hajlandó észrevenni. Egész biztos, hogy még jó ideig fogom viselni a nyakamban lévő illóolajos medált, hogy az oregánó taszító illata minden nap újra és újra szembesítsen ezzel a tulajdonságommal és végre elkezdhessek változtatni rajta.
Reményre ad okot, hogy az oregánó az egyik legerőteljesebb esszencia. Annyira erős az intenzitása, hogy – főleg a tudatos szándékkal párosítva – minden bizonnyal beindítja a változást. És valóban így van, hisz az oregánónak köszönhetően, az elmúlt hetekben rengeteg olyan új nézőpontra csodálkoztam rá, amire korábban képtelen voltam. Ahogy elkezdtem megengedni magamnak ezeket az új nézőpontokat, úgy kezdem egyre jobban élvezni, hogy egymással ellentétes dolgoknak is lehet létjogosultságuk egyszerre. És azon kaptam magam, hogy kezdem egyre mulatságosabbnak találni, amikor újra és újra az „Igazam van” érzésben találom magam.