MESÉLŐ GYÖNGYÖK: JÓ ÉS ROSSZ
Más terveim voltak. De annyira erős volt a sugallat, hogy el kell készítenem ezt a karkötőt. Ráadásul nem valaki másnak. Saját magamnak.
Eleinte ellenkeztem. Rengeteg megrendelést kaptam és csak lassanként haladok. Most nincs időm magamnak karkötőt fűzni. Ráadásul nagyon idegenkedtem a fekete-fehér kombinációtól is. Sokkal jobban szeretem a vidám, élénk színeket. Miért pont fekete-fehér mintát kell fűznöm saját magamnak?
De a gyöngyök már megtanítottak arra, hogy azt kell csinálnom, amit érzek. Akkor is, ha nem értem, hogy miért. Akkor is, ha az elmém ezer racionális okot mutat fel, hogy miért ne.
Erőt vettem magamon és ahogy átlendültem a kezdeti ellenkezésen minden olyan simán ment. Ennyire könnyedén még sosem rajzoltam meg mintát. És ennyire könnyedén még sosem fűztem meg karkötőt. Milyen érdekes, hogy aminek meg kell történnie, az mennyire könnyedén megy.
Néztem a fekete és fehér színeket, ahogy készült a karkötő. Hol a fekete, hol a fehér szín volt túlsúlyban, és így együtt mégis egyensúlyt sugároznak. Egyszer csak eszembe jutott a Mátrix harmadik részének záró jelenete.
Neo – a fehér, a jó – az igazság és a szabadság nevében három epizódon keresztül, minden erejét megfeszítve küzd Smith ügynök – a fekete, a rossz – a hazugság, az elnyomó hatalom ellen. És hiába a sok-sok pillanatnyi, átmeneti győzelem, Smith egyre rafináltabb, egyre erősebb, egyre hatalmasabb lesz. A harmadik részben az Orákulum elmondja Neonak, hogy Smith ügynök is ő maga. Neo sötét oldala. Végül Neo „feladja” a küzdelmet. Nem harcol, hanem eggyé válik Smith ügynökkel, a saját sötét oldalával. És a világban újra megszületik az egyensúly.
Most már tudom, hogy nem véletlenül kellett megfűznöm ezt a fekete-fehér karkötőt.
A gyöngyök most arra tanítanak, hogy nincs jó rossz nélkül, nincs fény, sötétség nélkül. Nem élhetek teljességben, amíg elutasítom az egyik oldalt. Amit elutasítok, annak erőt adok. Minél jobban harcolok ellene, annál erősebbé válik. A rossz oldal hatalma akkor szűnik meg felettem, amikor képessé válok arra, hogy elfogadásban legyek vele.
Mindig erre kell emlékeztetnem magam, amikor azt érzem, hogy valamit elfogadhatatlannak, elítélendőnek érzek. Mit utasítok el ilyenkor saját magamban? És hogyan kerülhetnék elfogadásba vele?
És nem utolsó sorban a gyöngyök arra is tanítanak, hogy igenis magamnak is kell gyöngyöt fűznöm időnként. Mert megérdemlem. 😊
White Iris Self & Life Transformation
#whiteiristransformation